Tudtad, hogy a Himalájában él egy népcsoport, akiknek az átlag életkora jóval 100 fölött van, és ahol a pénzeddel nem sokra mennél, mert a gazdagságot a sárgabarackfák számában mérik?
A Hunzák egy kicsiny népcsoport, akik Pakisztán északnyugati hegyvidékein, a Himalája hegyei közt élnek. A Hunzák különlegességét az elismert brit sebész és orvos, dr. Robert McCarrison fedezte fel a nyugati világnak. Dr. Mccarrison a következőket írta az amerikai orvosszövetség újságjának 1922. január 7-i számában: „A hunzáknál nincs ismert rákos eset. Ennél a népnél hatalmas sárgabarackligetek vannak. A sárgabarackot napon szárítják, és igen bõséges mennyiségben fogyasztják. A hunzáknak nincsenek orvosaik és kórházaik, fiaik mégis 100 éves átlagéletkort érnek el, tökéletes életerőben és jó egészségi állapotnak örvendve.” A nők bőre feltűnően sima még idősebb korban is, tizenöt-húsz évvel fiatalabbnak tűnnek, mint más vidéken élő asszonyok.
A Hunzáknak azonban nem csak kitűnő egészségi állapotuk, és a mindenkit meghazudtoló koruk volt a meglepő, hanem az is, hogy Dr. Mccarisson 7 évi tanulmányozása ellenére egyetlen civilizációs népbetegséget sem fedezett fel. A rák fogalma e távoli tájon teljesen ismeretlen volt.
E természetbarát népnek, a sziklás talajviszonyok miatt fő táplálékát jóformán csak a sárgabarack alkotja, viszont azt minden évszakban bőségesen fogyasztják. A Hunzáknál a barack magja a legbecsesebb kincs. Velünk ellentétben ők nem eldobják, hanem megszárítják és fogyasztják. Egy átlagos hunzai 30-40-et is megeszik belőle naponta.
Ebből préselik ki az olajat, amelyet később főzéshez használnak. (Még a kenyerüket is sárgabaracklisztből sütik). A magból kipréselt olajból pedig kozmetikumokat készítenek. A Hunza asszonyok jellegzetessége, és egyben legnagyobb büszkesége, hogy még idősebb korban is ránctalan, bársonyos a bőrük, így akár 20 évet is letagadhatnak életkorukból.
Dr. Mccarrison beszámolója csak egy volt a sok közül. 92-es publikációja orvosok és kutatók özönét indított el a távoli Himalájába, ahol e különös népcsoport szokásairól, életéről azóta is számtalan publikáció és könyv látott napvilágot. (Pl. Dr. Allen E. Banik- A hunzák földje (1960)
Érdemes lenne elgondolkoznunk: vajon nekik kell tanulniuk a fejlett nyugati társadalmaktól, vagy nekünk tőlük?
Viagra helyett fo-ti
Tudtad, hogy a Fo-ti-nak erekciót előidéző hatása van, és hogy a termékenységet nagyban elősegíti?
Most lehet, hogy arra gondolsz: Uristen! Még azt sem tudom, hogy mi az a fo-ti!?
A Fo-ti egy Kínában őshonos kúszónövény, de Japánban és Tájföldön is termesztik.
A növény gyökérrészét már évezredek óta orvosságként használják. A tardícionális kínai orvoslásban gyakorta feketebabból készült lében forralják a gyökeret, míg meg nem kapják a vörös fo-tit. A kínaiak úgy tartják, hogy e formája növeli az élettartamot, és a vörösvérsejtek számát, energetizál, valamint erősíti a vesét és a májat.
Feldolgozatlan formáját fehér fo-ti-nak hívják, és székrekedés ellen használják. E növényt a kínai gyógyászatban ’he shou wu-nak’ hívják, ami magyarul csak annyit tesz ’fekete hajú férfi’ A növény neve egy kínai legendára utal, mely szerint egy falusi ember a fó-ti segítségével őrízte meg fekete haját, fiatalosságát, és életerejét öreg kora ellenére.
A kínaiak szerint a fo-ti a hosszú élet elixirje, mely védelmet nyújt az őszülés, a korai öregedés ellen, és segít az erekciós problémákon. Az LDL koleszterinszint csökkentésével, a vörösvérsejtek számának növelésével, és a véráramlás serkentésével a nemi szervek felé, érthető a hatásmechanizmusa. Bizonyítékok vannak rá, hogy a fo-ti csökkenti a koleszterinszintet, visszaadja az érfalak rugalmasságát, és erősíti az immunrendszerünket.
Bár a kínaiak ősidők óta ismerik és használják ezt a növényt, mégsem szabad elfeledkeznünk arról, hogy az emberi szervezetre gyakorolt hatékonyságát, és biztonságosságát tudományos kutatások ezidáig nem támasztották alá. (2006)
Alternatív gyógymódok 
