|
1995-ben krónikus limfocita leukémiával
diagnosztizáltak. A tüneteim megvastagodott nyirokcsomók, magas
fehérvérsejtszám és krónikus kimerültség voltak. Az onkológusom azt mondta, nem
tud értem semmit sem tenni, csupán követi az állapotom, amíg nem rosszabbodom,
mert akkor alkalmas lehetek csontvelő-átültetésre vagy kemoterápiára. Ezeknek a
kezeléseknek a túlélési aránya 50 százalék, szóval nem álltam túl fényesen.
2000 márciusában találkoztam dr. Guerreróval, mert meg akartam változtatni az étrendem. Egy baráttól hallottam ugyanis, hogy a rák egyik legnagyobb ellensége a minél lúgosabb belső környezet, mert az több oxigént képes szállítani. Hihetetlen, de már a diéta harmadik napja után változásokat vettem észre, ennyire el voltam savasodva!
Mielőtt elkezdtem volna a táplálék-kiegészítőket, napközben is aludnom kellett négy-öt órát, annyira kimerültem. Ma már napközben csak néha szundítok egyet-egyet. A megvastagodott nyirokcsomók mérete nagymértékben csökkent az első két hét után, és a harmadik hónapra a fehérvérsejt-számom is alacsonyabb. Bónuszként fogytam tíz kilót! A bőröm is tisztább, és az energiaszintemnek köszönhetően tíz évvel érzem magam fiatalabbnak.
Aki még nem volt ennyire beteg, az nem is értheti, min mentem keresztül. Depresszált voltam, mert nem tudtam odafigyelni a családomra, emellett nem igazán tervezhettem a jövőre nézve ezekkel a kilátásokkal. Most úgy érzem, abszolút kontrollálom az életem, és végre a gyerekeimet is fel bírom emelni. Amikor legutoljára látott az onkológusom, azt mondta, hogy bármit csinálok, a világért se hagyjam abba… mert működik.
Emellett nyilván sokat tettem azért, hogy jobban legyek, ahogy a rák sem egyetlen hatás, vagy körülmény miatt alakul ki. Tehát senki se dőljön hátra, csupán mert úgy érzi, a táplálkozása helyes. A táplálkozás megváltoztatása nagyon fontos lépés, kihagyhatatlan, azonban a rák elleni harban mindegyik medicina nagyágyúit be kell vetni. Én ezt tettem, ez az én törtnetem.
Natalie Szuch
Portland, Oregon
|
Sztorizások